Hírek

Szalma az MTV1-en

Az MTV-1 Szempont című műsora 2010 szeptember 26-án a szalmaépítéssel foglalkozott. A műsor alább is megtekinthető.

 

http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/09/26/21/Tortenet_egy_alomrol_az_irigysegrol_a_felelotlensegrol_egy.aspx

 

A műsorban elhangzott minisztériumi szakmai vélemény fontos előrelépés a szalmaházak engedélyezése körül kialakult viták tisztázásában.

Teljes szöveget ide kiírtuk:

 

(Ez a szakmai vélemény az Alkotmánybíróság határozata alapján nem tekinthető a jogszabály magyarázatának, ezért nem kötelező jellegű!)

 

Tisztelt Pataki Katalin!

 

Egyrészt szeretném tisztázni, hogy az építési termékek megfelelőségigazolása alapvetően egyfajta garanciális elemként kell működjön az építési terméket előállító (gyártó) és a terméket megvásárló (felhasználó) között. A megfelelőség igazolás funkciója az, hogy a vásárlónak legyen egy hivatalos igazolása arról, hogy a termék, amit megvásárolt alkalmas az építési célú felhasználásra, és az építési célú felhasználás szempontjából a termékre értelmezhető alapvető követelményeket teljesíti.

 

Ebből rögtön következik, hogy ahol nem történik kereskedelmi tranzakció, ott nincs szükség az építési célú anyag megfelelőségének igazolására, ott a felelős műszaki vezető köteles és jogosult meghatározni, hogy az a beépítendő anyag vagy szerkezet - például egy régi házból kibontott gerenda vagy ablak - az új épületbe beépíthető-e.

 

Az 1997. évi LXXVIII. törvény 41.§ (2) d) pontja ebben a kérdésben a legmagasabb szintű jogszabály, értelemszerűen érvényes, és figyelembe kell venni, hogy egyedi termék esetében az erre a tervezésre jogosult tervező által készített terv, adott esetben gyártmányterv, kell hogy legyen az igazolás alapjául szolgáló műszaki specifikáció.

 

Természetesen nem kell ÉME olyan termék esetében, ahol a termékre létezik honosított harmonizált szabvány, vagy európai műszaki engedély (ETA) vagy a termék egyedi termék.

Mikor tekinthető egy termék egyedi terméknek?

Akkor ha egy meghatározott, ismert, építési helyszínen használják majd fel, a konkrét adottságoknak, igényeknek megfelelően tervezték és kivitelezik és az adott speciális követelményeknek megfelelően építik be.

 

A gyártó, az egyedi építési célú termék készítője arról nyilatkozik az általa adott megfelelőségi nyilatkozatban, hogy a termék a tervekben meghatározott anyagokból és a tervben megadott minőségben és módon készült. Egyedi termék lehet akár 20 db műemléki ablak, vagy egy híd előre gyártott acélszerkezete is, nincs sem szerkezet, sem funkció, sem méret se darabszám szerinti korlátozás.

 

Abban az esetben, ha sok épületet (amelyeknek előre nem is ismerjük a címét) építenek egy adott építési rendszer szerint, ez lehet faház, rönkház, szalmabálaház, vagy panelház, de más szerkezet is - és ezeket a házakat egyben kínálják eladásra, azaz különböző alaprajzú és kinézetű épületeket készítenek azonos szerkezeti megoldásokkal és sztenderd csomóponti megoldásokkal, akkor építési készletről beszélünk és erre kell építési műszaki engedélyt - mint szabványpótló műszaki specifikációt készíteni. Ennek az az oka, hogy nem egyedi termékről van szó, hanem valamiképpen egy "iparszerűen" előállított és egyben kereskedelmi forgalomba hozott termék együttesről. Rend szerint a tervező nem is tervezi meg magukat az egyes részleteket sem, mert az úgyis sztenderd részletek és szó sincs egyedi igényekről.

 

Még egy kérdést kell tisztázni. Mi az építési termék és az építési munka közötti különbség.

Termék az, amit "készen" visznek az építés helyszínére, és építési tevékenység az, amit a kivitelezők az építkezés során az anyagokból készítenek. Azaz egy hagyományos esetben a termék a tégla és az építési tevékenység eredménye a falazat. A gyártó értelem szerűen csak a termék megfelelőségéről tud nyilatkozni, a beépítés minőségét a felelős műszaki vezetőnek kell ellenőriznie, aki a helyszínen irányítja az építkezést.

 

Építési rendszerek esetében maga a szerkezet összeállítása, összeszerelése vagy beépítése is meghatározott szabályokat kell kövessen, amely az építési rendszerhez tartozó információ, know how, ezért egyedi szerkezet esetében a tervnek a szakszerű kivitelezésre is ki kell terjednie. Utasításokat, feltételeket kell tartalmaznia.

 

Az építési engedélyezési eljárásokban magának az épületnek a jogszabályoknak, építési előírásoknak helyi építési szabályzatnak és egyéb szakhatósági előírásoknak kell megfelelni és az a tervdokumentáció engedélyezhető (kissé leegyszerűsítve), amely ezeket a jogszabályi előírásokat teljesíti.

 

Hagyományos szerkezetekből épülő épületek esetében vannak tapasztalatok és módszerek a tervezők számára, amikkel ki tudják számolni egy tartószerkezet teherhordó képességét, vagy vannak mérési eredmények, amelyek egy gyakran alkalmazott szerkezet hanggátlásáról vagy tűzállóságáról tájékoztatnak, újszerű szerkezetek esetében, vagy hagyományostól eltérő szerkezetek esetében ezeket a méréseket el kell végezni és/vagy a számításokat az engedélyezési tervdokumentációhoz kell csatolni.

 

Nincs szükség szerintem külön megegyezésre.

 

Az engedélyezési eljárás során az épületet kell megítélni, hogy a szerkezete a várható terheknek és hatásoknak megfelel-e, az előírt hanggátlással, tűzállósággal rendelkezik-e és energetikai követelményeknek megfelel-e. Ha ezt a tervdokumentációban a tervező bizonyítja és a többi tulajdonosi, szomszédjogi szempontokból is megfelel, továbbá a helyi településrendezési és építési szabályokat is betartja, akkor az épület szerkezeti megoldása nem lehet az engedélynek az akadálya.

A konkrét esetet nem ismerve nem lehet megállapítani, hogy az elutasított építési engedélyezési eset(ek)ben mi volt a probléma. Vélelmezhető, hogy a tervek nem voltak eléggé részletesek, vagy nem  igazolták az épületre vonatkozó előírásoknak való megfelelést.

 

A 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet módosítását nem tervezzük a közeljövőben. Az Európai Unió közösségi jogszabályát harmonizálja az építési termékek hivatkozott hazai rendelete, és ezt a szabályozást hamarosan új EU jogszabály váltja fel. Ez egy Európai Parlament és Tanács rendelete lesz, amely közvetlen hatályú és közvetlenül alkalmazható. Értelemszerűen e rendeletet akkor jelentősen át kell dolgozni, vagy egy másik jogszabályt kell készíteni a nem harmonizált területekre és a kiegészítő szabályok megalkotására. Az új rendelet elfogadása 2011. elején várható. Az egyedi termékre vonatkozó szabályok várhatóan a jelenlegi szabályokkal hasonló módon lesznek benne az új jogszabályban.

 

Azt gondolom, hogy mindenképpen megnyugtató lenne, ha egy részletes műszaki tartalmú segédlet - esetleg szabvány vagy előszabvány - készülne a szalmaépítéshez, amely részletesen tartalmazná azokat a szerkezeti tervezési szabályokat és műszaki megoldásokat, anyagminőségeket, ellenőrzési módszereket, valamint a kivitelezés szabályait, amelyek garanciát jelenthetnek az építtetőnek és a hatóságoknak is, hogy az e dokumentum szerint épülő épületek

 

Remélem sikerült a kérdés megértéséhez közelebb kerülni.

Szakmai véleményem az Alkotmánybíróság határozata alapján nem tekinthető a jogszabály magyarázatának, ezért nem kötelező jellegű.

 

Kérem szakmai véleményem korrekt idézését.

 

Üdvözlettel:

 

Soltész Ilona

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ az alkalmazások helyes működése illetve jobb felhasználói élmény érdekében.